Nemcsak sorozat és képregény formájában létezik a The Walking Dead, hanem könyvesben is, 2011 és 2017 között 8 regény jelent meg, amikről gőzöm sincs, hogy milyenek – és itt nem csak minőségre gondolok, hanem arra is, hogy mit adnak hozzá a TWD világához, kik szerepelnek benne, stb. Szóval hozzátok fordulnék.

2013-ban A kormányzó színre lép kapcsán játszottunk is veletek, de utána nem nagyon írtunk Jay Bonansinga könyveiről, amik közül az első négyet Robert Kirkman-nel jegyezte, a többit pedig egyedül, cserébe a cím kapta meg a Robert Kirkman’s-előtagot a The Walking Dead-nél. Pedig írhattunk volna, hiszen voltak magyar megjelenések The Walking Dead – Élőhalottak cím alatt.

Az első 4 kötet: A kormányzó színre lép (Rise of the Governor), A Woodburybe vezető út (The Road to Woodbury) és A kormányzó bukása I-II. (The Fall of the Governor Part 1 és Part 2) a Kormányzó története a kezdetektől, egészen a börtönös sztoriig.

A második adag újabb Woodbury-s történeteket hoz Lilly Caul karakterének főszereplésével, a címek: Alászállás (Descent), Invázió (Invasion), Keress és pusztíts! (Search and Destroy) és a záró kötet, a Return to Woodbury, ami Visszatérés Woodburybe címen tavaly jött ki. (2019-ben egyébként Amerikában megjelent a The Walking Dead: Typhoon, amit Wesley Chu írt, és ami talán egy új sorozat kezdése, a történet pedig Kínában játszódik.)

A Delta Vision által kiadott könyvek első négy kötete 2990 forintos fogyasztói árral bír, a következő kettő 3490 forintossal, míg hetedik ára 3990 forint. Szokás szerint a tovább mögé bekopiznám a könyvek hivatalos tartalmait, hátha valakinek felkeltik a figyelmét. Tovább…

Az eheti részről már megy a duma, de a folytatásra sajnos sokat kell várnunk, nem tudták befejezni az utómunkát, de ez nem akadályozta meg a tovább mögötti előzetesek összevágását – a második, hosszú videóban Maggie is feltűnik, aki a 11. évadtól megint állandó szereplő lesz.

Csonka befejezést kapott a 10. évad, valamikor majd különkiadásként láthatjuk a valódi zárást is, de az az igazság, hogy ez a rész ugyanúgy funkcionálhatott volna fináléként, legalábbis a befejezését látva, még afféle “na, most mi lesz?”-cliffhanger is járt. (Mondjuk az igaz, hogy Eugene szála végén még nem volt meg a payoff, szóval lehet némi hiányérzetünk.)

Viszont, annak ellenére, hogy technikailag, szerkezetileg elment kvázifinálénak is a 10×15, a minőségét tekintve nagyon nem. Hiába volt valamilyen szinten érdekes a rész egyik fele, sajnos a másik inkább röhejes lett, hiszen amikor Béta fullba nyomta a kretént, az a nézhetetlenség definícióját merítette ki.

A tovább mögött folytatom spoilerekkel. Tovább…

Már megnéztük azokat a virágokat a héten, beszélünk is róluk, a tovább mögött a jövő heti rész előzetese nézhető. Érdekes fejleményeket látok.

Na, szóval a közszolgálatiság nevében elismétlem a múlt heti fejleményeket TWD-témakörben, miszerint 1.) csak 15 részes lesz a szezon, nem készültek el a 10×16 utómunkáival (hiába a novemberi forgatás, valamiért az utolsó pillanatra hagyják mindig…), 2.) a 10×14 és a 10×15 is felirattal kerül leadásra itthon a tévében, a szinkron csak később készül el hozzájuk.

Ennyi felvezetés után lássuk, hogy milyen volt a rész azok után, hogy az előzőben végre bőőőőven lehetett pozitívumot találni: nem volt jó. Sőt! Az idei epizódokban azért láttam, hogy mi tetszhet másnak, ha nekem nem is jöttek be esetleg annyira, most viszont komolyan kíváncsi vagyok a kommentekre, hogy akinek bejött a rész, az mit fog kiemelni belőle. Most hideg fejjel sem találtam sok mindent.

Persze ennek az egyik oka a látomásos szál – az ilyesmit ki nem állhatom. Szóval, akinek az effélével nincs gondja, és szereti a mélyebb, lélekben vájkálósabb epizódokat, a (leírom röhögés nélkül) karakter-tanulmányokat, azok lehet, hogy be fognak inteni nekem, mert az írók most komolyan foglalkoztak Carol lelki világával, és még Bétát is analizálgatták.

A tovább mögött folytatom spoilerekkel. Tovább…

Az eheti részről már mehet a társalgás, na de a tovább mögötti promóból kiderül, hogy a folytatás mit hoz. Look at the flowers? Komolyan ez lesz a címe?

Akár jól is elsülhetett volna a Michonne-os filler rész, amiről tudtuk, hogy jönni fog, és tudtuk, hogy ebben fog Michonne elbúcsúzni a sorozattól. Naná, hiszen az efféle epizódok, amik bárhova beilleszthetőek a szezonban (azért egy jelenettel ráerősítettek arra, hogy ennek csak itt lehet a helye), gyakran emlékezetesek. Ez nem lett rossz rész, de sajnos emlékezetes sem.

A tovább mögött folytatom spoilerekkel. Tovább…

A heti részről már van kibeszélő, ellenben a tovább mögötti előzetessel és részlettel még adósak voltunk, ami a következő epizódot villantja fel. Azt látom, hogy Michonne-ról fog szólni a rész, de elég furcsa dolgokat mutatnak benne.

Ismeritek azt a viccet, hogy Alden, Gamma és Kelly megy az erdőben? De nem akarok előreszaladni.

Nem mondom, hogy hullámvasút volt a rész, mert nem volt az (inkább hegymenet: az eleje nagyon semmilyen volt, cserébe a második fele, vagy a harmadik harmada nagyon, nagyon jó) és azt sem, hogy nem ez volt az évad legjobbja (mert az volt, de a mérce nem túl magas). És azt sem mondom, hogy nem tett ki magáért a stáb, mert elég kemény kihívás volt megcsinálni a részt. Sőt, ezúttal még azt sem mondhatom, hogy ne lettek volna komoly halálok.

A tovább mögött folytatom spoilerekkel. Tovább…

Engem mindig is lenyűgözött az, hogy lehet ilyen sokat írni, és főleg ennyit kommentelni egy zombis sorozatról. Oké, tudom, hogy nem csak a hentelésről szól a The Walking Dead (sőt, szinte minden másról), de gondolom, aki az emberi drámáért nézi a szériát, az sem fogja azt mondani, hogy annyira el lennének mélyítve a karakterek, vagy hogy szupersok morális döntést kéne megvitatnunk nézőként.

És mégis, a The Walking Dead-ről még ma is nagyon sokat lehet pro és kontra szájkaratézni – nem (csak) nálunk, hanem más fórumokon is. Bele sem merek gondolni, hogy mi lenne akkor, ha sokkal többet és sokkal jobban foglalkoznának a karakterekkel, és nem évadonként csak egyszer vennék elő a 20 állandó szereplő egyikét-másikát, hogy kapjanak valami sztorit, és aztán végig háttérben reszelgessék a körmüket.

Mert ez a tényező nem szubjektív, mindenki utána tud számolni, hogy egyes kiemelt karakterek mennyi időt töltenek a képernyőn, mennyit beszélnek, hogy mennyi történetet kapnak. ÉS MÉGIS. Hihetetlen mélységbe (pozitív és negatív értelemben is) le tudunk nézőként merülni a karakterek lelkivilágát illetően, tök egyszerű döntések hátterén és motivációján veszünk össze, már-már évtizedes barátságoknak vet véget az, ahogy a felek összekülönböznek, hogy Magna-nak vagy Yumiko-nak van igaza egy vitában.

A tovább mögött folytatom spoilerekkel. Tovább…

A gyenge feélévad-kezdést egy fokkal jobb folytatás követte, de az az igazság, hogy ezzel még mindig nem vagyunk előrébb. Nem vagyunk előrébb minőség tekintetében sem, mert ha valami közepes, akkor azt a falra kenhetjük, mint az igen hype-olt, a szezonban kulcsszerepet játszó “Silence The Whisperers”-feliratokat, és nem vagyunk előrébb történet szempontjából sem, mert az elmúlt pár részben alig haladtunk valamit előre.

Lehet, hogy az a baj, hogy a készítőknek nem megy az ennyire kompakt időkeret (pár nap) kitöltése érdekes eseményekkel? Ahogy az előző részben, itt is nagyobb set piece-ekre építkeztek, abban bízva, hogy ha az akciósabb jelenetek bejönnek a nézőknek, akkor a közöttük lévő tötymörgést is elnézik, de rakjuk egymás szívére a kezét, és nézzünk bele mélyen a semmibe: így éreztünk?

A tovább mögött folytatom spoilerekkel. Tovább…

A premierről már írtunk, most lássuk, hogy miképp folytatódik az évad. A tovább mögött nem csak előzetes, de a következő rész első perce is megnézhető.