login |

Így készült az Unorthodox

2021. 02. 21. 21:50 - Írta: winnie

1 comment | kategória: Európa is létezik,minisorozat,video

Nemrég írtunk végre az itthon elég sikeres Netflix-es minisorozatról (aminek magyar címe: A másik út), és az előfizetők találkozhattak a platform felületén egy külön, a széria készítéséről szóló 20 perces dokumentumfilmmel is, amit a tovább mögött meg lehet nézni.

Tovább…

Unorthodox

2021. 01. 23. 14:50 - Írta: Shannen

15 comments | kategória: Európa is létezik,kritika,minisorozat

A Netflix egyik nagy tavaszi meglepetéssikere (mind kritikailag – lásd a 8 Emmy-jelölést, mind nézettségileg – lásd a hazai áprilisi Netflix nézettséget) az Unorthodox – A másik út című négyrészes könyvadaptáció volt.

A Deborah Feldman azonos című, itthon is megjelent önéletrajzi regényéből készült, azaz inkább inspirálódott sorozat egy fiatal nő útját mutatja be, ahogy elszakadni próbál egy brooklyn-i ultra-ortodox zsidó közösségből, hogy új életet kezdhessen Berlinben.

A minisorozat, melyben a szereplők nagy része jiddisül beszél, egyrészt egy coming-of-age sztori azaz felnövéstörténet, arról, ahogy a felnőttkor küszöbén álló Esther úgy dönt, hogy kitör abból a közösségből, amiben felnőtt és megpróbál egyedül boldogulni a világ másik végén. Másrészt van benne egy kis buddy comedy-be oltott nyomozósdi is, ahogy Esther férje és a közösség egyik fekete báránya igyekszik a lány nyomára bukkanni.

Mielőtt belemegyek a történet részletesebb ismertetésébe, egy kis háttér: a brooklyn-i szatmári haszid zsidóközösség az egyik legnagyobb haszid közösség a világon, mely eredetileg az egykori magyarországi Szatmárnémetiben alakult ki és a második világháború után az onnan New York-ba kivándorolt zsidók alapították újra a közösséget. Szigorú vallási szabályok szerint élnek, elutasítják a modern kultúrát és a nők egyik legfontosabb feladatának tekintik, hogy minél több gyermeket szüljenek. 

A sorozat ott kezdődik, hogy Esther egy szatyornyi személyes holmival megszökik otthonról és Berlinbe utazik, ahol az anyja is él, aki már évekkel korábban elhagyta a szatmári közösséget és ezzel együtt a lányát is. Miközben párhuzamosan látjuk, hogy a lány hogyan boldogul a német fővárosban, valamint a családja és a közösség, hogyan reagál az eltűnésére, flashbackek segítségével megismerjük a múltját is, pontosabban a szökése előtti nagyjából egy év eseményeit, és ami még fontosabb, megismerjük Esthert magát is és megértjük, hogy miért pont ő lehetett az, aki úgy döntött, hogy hátat fordít a korábbi életének.

Ahogy a többi szatmári lány, Esther is egy elrendezett házasságba kerül 18 évesen, amikor hozzámegy Yanky-hez, egy kedves, visszafogott szatmári sráchoz. A házasságuk első éve azonban tele van frusztrációval és a várt gyermekáldás is elmarad. A sikertelen házasság első éve alatt Esther mindinkább elvágyódik a családja és a közösség jelentette nyomás alatti élettől. Mindene a zene, de zongoraórára is csak titokban tud menni, hiszen neki tilos zenével foglalkoznia. Tanulni szeretne, megismerni a világot, de mint szatmári zsidó nő, erre nincs lehetősége a szigorú szabályok miatt. A jelleme és az előírt szabályok közt húzódó feszültséget a könyv még jobban átadja, hiszen ott a főszereplő (az írónő) gyerekkorát is megismerhetjük.

A Berlinbe való megérkezés nemcsak, hogy feltárja az ajtót Esther előtt azzal, hogy egy vele korabeli fiatalokból álló multikulti zeneakadémista társasághoz csapódik, de a város, mely tele van Holokauszt-emlékművekkel rákényszeríti, hogy szembesüljön a közösségének a múltjával és rámutasson, hogy máshogy is lehet emlékezni a múltra és tisztelni az áldozatok emlékét.

Esther nem konkrét céllal megy Berlinbe, csak annyit tud, hogy meg akarja ismerni a Brooklynon túli világot. Az első útja még csak nem is az anyjához vezet Berlinben, hiszen rá még mindig neheztel, amiért gyerekként otthagyta őt. Időt ad magának, hogy barátokat szerezzen és egy véletlen folytán még egy hosszú távú cél is körvonalazódni kezd előtte. Azonban a múltja hamar utoléri.

A férje és annak unokatestvére, Moishe, aki finoman szólva sem a legpéldásabb életet éli, Esther után utazik, hogy felkutassa a lányt Berlinben. A két férfi kettőse szolgáltatja a humort a sorozatban, legalábbis egy pontig, amíg a végső konfrontációig el nem jutunk.

Az Unorthodox-nak sok erénye van, de a legnagyobb az Shira Haas személye, ő a lelke és a motorja a történetnek. Miatta lesz a sorozat kihagyhatatlan. Viszonylag keveset kell beszélnie, de amit egy-egy pillantásával át ad, az többet mond ezer szónál. Hatalmas feladatot kapott és nem esett össze a súly alatt.

A sorozat másik erőssége a szatmári szokások autentikus bemutatása. Számomra, aki keveset tud ezekről, kifejezetten érdekes volt látni, hogy hogyan zajlik ott például egy esküvő. Sőt, nemcsak a szokások, de úgy általában azok a részek, melyek a közösségben vagy Moishe-ék nyomozása során játszódtak nagyon igaznak és hihetőnek tűntek (nyilván így külső szemmel nézve), szemben mondjuk Esther és a berlini barátai történetszálával, amiben kicsit sok volt a klisé (ezek a részek egyébként megint csak kicsit eltávolodnak a könyvtől).

Az Unorthodox nem a haszidizmus kritikája és nem az a konklúziója, hogy a közösségen kívüli világ jobb, nem, ez a történet Esther története, egy lányé, aki úgy érezte, hogy a korábbi élete ketrecbe zárja és akinek több levegőre volt szüksége, ahhoz, hogy megtalálja önmagát. Nem fordít teljesen hátat a zsidóságának, csak megpróbál úgy élni, hogy egyszerre élhesse meg a lényének ezt a részét és engedje kiteljesedni kíváncsiságát, tudásszomját és élvezni az életet, ahogy ő szeretné.

Ezek pedig a legjobb tavalyi főcímzenék

2020. 09. 08. 21:45 - Írta: winnie

6 comments | kategória: díjátadó,video

A főcímek grafikája már megvolt, de ugye el kell választani tőlük a zenét, mivel abban külön dönt az Emmy-díjak kapcsán az amerikai tévés akadémia.

A tovább mögött meghallgathatóak azok, akik a dallamokkal esélyesek idén a szoborra: Carnival Row (Nathan Barr), Defending Jacob (Ólafur Arnalds), Hollywood (Nathan Barr), Unorthodox (Antonio Gambale), Why We Hate (Laura Karpman) és Wu-Tang: An American Saga (The RZA).

Itt tehát csak a zene számít. Vajon melyik a legjobb? Tovább…

Európa is létezik: Unorthodox

2020. 03. 26. 14:50 - Írta: human

3 comments | kategória: ajánló,Európa is létezik,kampány,video

A Netflix-re ma érkezett ez a német sorozat (ez saját gyártás, nem tévés premier megvásárlása), aminek a magyar címe: A másik út.

A sorozat valós események, Deborah Feldman emlékiratai alapján készült és egy önállósodni vágyó fiatal nőről szól, aki elhagyja az ultra-ortodox zsidó közösségét New Yorkban, hátrahagyja a családja által eltervezett leendő házasságát, hogy új életet kezdjen Berlinben. Amikor épp kezdené megtalálni a saját útját, akkor a múlt utoléri őt.

Szokás szerint van három hivatalos leírás is:

A brooklyni hászid zsidó nő az elrendezett házasság elől Berlinbe menekül, ahogy egy csapat zenész befogadja. A múltja azonban utána nyúl.

A New York-i hászid közösségben felnőtt Esty házassága első, meddő évét követően csupa vívódás. Végül Berlinbe menekül, hogy megtalálja szabadságát.

A nő előtt két világ kapuja is nyitva áll, minden erejére szüksége lesz, hogy teljesen elhagyja az egyiket a másikért.

A plakát alatt, a tovább mögött magyar feliratos előzetes. Szereplők: Shira Haas, Jeff Wilbusch és Amit Rahav.

Tovább…