login |

Uspjeh / Success / Siker: az 1. évad

2019. 01. 19. 15:20 - Írta: winnie

8 comments | kategória: Európa is létezik,kritika

Emberek nélkül minden szebb.

Az HBO Europe igencsak aktív volt a tavalyi év vége felé, hiszen amellett, hogy az Aranyélet a 3. évadjával jelentkezett, a románok bemutatták a Hackerville-t (nemsokára jön az évadkritika), a lengyelek az Elvakít a fényt (kritika hamarosan), és megérkezett ez a horvát sorozat is, amely a Siker magyar címet viseli.

Bevallom, a sorozat felütése, valamint az alapkoncepciója engem azonnal megnyert, így annyira nem csodálom, hogy a 6 részes első szezon is kifejezetten bejött, kellemes néznivalónak bizonyult. A stílusa mindenképp kuriózum lesz az amerikai szériákhoz szokott szemeknek, de abban nem vagyok biztos, hogy elegendőnek fog bizonyulni a junkie-k között a közönségsikerhez. Az viszont biztos, hogy az HBO GO-n, hetek óta a legnézettebbek között van, szóval az átlagnézőnek bejött.

A sorozat egy előadással kezdődik, melynek szónoka közli közönségével, hogy most 6 lépésben (6 részben) bemutatja nekik a sikerhez vezető lépcsőfokokat. És ezzel el is indul a visszaemlékezés, melyről azon nyomban kiderül, hogy négy átlagember összefonódó sorsáról fog szólni, akiknek egyike maga a szónok.

Más kérdés, hogy a mesélőnk (aki csak a keretben, az epizódok felvezetésében monologizál, egyébként nem) saját történetében nem tűnik egy cseppet sem sikeres embernek, inkább egy lakása elvesztésétől rettegő munkanélkülinek – a többiek között ott van egy sikeres építkezési vállalkozó, egy nem túl boldog házasságban élő, hivatalnok anyuka, illetve egy, a részeges apjával élő, devianciára hajlamos, kicsapongó tinicsaj. De akkor hogy fordítja meg az életüket egy tragédia?

Ha azon túllépünk, hogy a viszonylag rövid idő alatt játszódó történet során az egymás mellé sodort (bár tudtukon kívül korábban is egymás mellett élő) idegenek némi kezdeti húzódozás után extrém, már-már valószerűtlenül erős sorsközösséget alakítanak ki egymással, akkor érdekes lesz látni, hogy miképp van kihatással a dolog egész életük folyására – nem csak úgy, hogy veszélybe sodorja őket, hanem annak más aspektusaiban is, például a magánéletükben.

Szokás szerint kiemelhetném, hogy ahhoz, hogy mindez érdekes és élvezetes legyen elég sokat ad a K-EU-s közeg. Az elég profi látvány közepette az akár magyarnak is eladható lakótelepek, falusi életképek, vagy az ismerős maffiózó archetípusok. És bár nem hiszem, hogy mindenkiből olyan hatást vált ki, mint belőlem, az, hogy minden epizód egy horvát nyelvű énekszámmal zárult, az nagy plusz pontot érdemel. Igen, Európa is létezik!

Bár itt annyira nem volt gondom a machinációk egyik tárgya kapcsán, de a bűnügyi sorozatok esetében az egyik vesszőparipám az, hogy “csak ne ingatlan legyen!”, mert annyi érdekesebb disznóság létezik. Emlékszem, anno a Person of Interest első részeiben is ingatlanos volt a heti bűnügy (aminél nem sok érdektelenebb van), de most kifejezetten feltűnő volt, hogy nem csak az Uspjeh-ben, de a Hackerville-ben, sőt, még az Aranyéletben is központi szerepet kapott egy építkezés és annak körülményei. Egy kis változatosságot kérnék, ha lehet!

Ha már Aranyélet, akkor azért jelezném, hogy szemben mondjuk a lengyel Elvakít a fénnyel (Blinded By Light), vagy akár az Aranyélettel, az Uspjeh nem megy át extrém durvulós, erőszakos sorozatba, tehát nem az lesz a fő vonzereje, hogy a végsőkig elmennének benne vagy határokat feszegetnének. Igen, van benne fegyver meg gyilkosság, illetve a pilotban egy elég nyers, erőszakos jelenet, de összességében bőven megmarad közönségbarát darabnak.

Amellett, hogy az Uspjeh fő karakterei elég erősek, meglepett, hogy még a nem túl szimpatikusnak beállítottakat is képes voltam megkedvelni. Azt viszont sajnáltam, hogy bár az egész sorozat magas hőfokra van tekerve, és a szereplők folyamatosan hihetetlen nagy stresszhelyzetben cselekszenek, valahogy nem jön át a tét nagysága.

(Most hirtelen visszakoznék is a karakterekkel kapcsolatban, mert lehet, hogy inkább a színészeket kellett volna említenem. Nem tudom, de alapvetően kettős érzés van benne, ugyanis bár látjuk, hogy reagálnak a szereplők a necces helyzetre, a jellemükről nem sokat tudunk meg, mint ahogy arról sem, hogy ki miért olyan, amilyen, illetve minek köszönhetőek az aktuális életkörülményei. Nem biztos, hogy efféle dolgokkal érdemes lett volna lelassítani a sorozatot, de mindenképp érdemes megjegyezni.)

Mármint, amikor belegondoltam, akkor felfogtam, hogy a börtön fenyegetése elég súlyos dolog, de valahogy a sorozatban bagatellebbnek látszanak a problémáik, nézőként folyton úgy éreztem, hogy kissé túlkomplikálják a dolgokat, és könnyebben kibújhattak volna a csávából, akár a rendőrség segítségével, akár a befolyásosabb szereplőknek való színvallás révén.

Persze egy sorozat azért sorozat, hogy minél drámaibb szituációkat prezentáljon, szóval simán megbocsátottam ezt is az Uspjeh-nek, hiszen összességében lazán magába szippantott és lekötött ennek a négy embernek a sorsa. Arról mondjuk meg voltam győződve, épp ezért kicsit sajnáltam is, hogy ez az alapfelállás nem nagyon ad lehetőséget a sztori megcsavarására, de mégis sikerült egy WTF-momentumot becsempészni a vége felé. Ami, bár egy kicsit azért csalás volt, de nagyon jól működött, és attól a pillanattól kezdve a fenyegetés is kézzelfoghatóbbá vált.

Éppen ezért sajnáltam, hogy az erős felvezetés ellenére pont a finálé pukkadt ki. Ide-odakanyarogtak a karakterek, tartottak a végső pont felé, de mind az addig vezető út (az egyre több véletlennel), mind az a bizonyos pillanat kissé összecsapottnak tűnt, Talán valami 5-6 perec volt hátra az egész részből, és még mindig gőzöm sem volt arról, hogy mit akarnak a Négyek, ami pedig végül a trigger volt, kvázi a csúcspont, teljesen snassz lett. Nem éreztem, hogy bármiféle katarzist kaptunk volna, pedig egy ilyen csávából való kitörés igencsak felszabadító érzés kéne, hogy legyen.

A zárás erőtlensége és esetlegessége ellenére a szezon igen kellemes meglepetést okozott, és biztos vagyok abban, hogy ha lesz 2. évad, akkor ott leszek a kezdésnél. A nagy kérdés persze az, hogy miről fog szólni. Nyilván egy kiskapu nyitva maradt a mostani szezon végén, de nem tudom, hogy az általa kínált lehetőségek hordoznak-e magukban egy erős történetet anélkül, hogy repetitív lenne a megvalósítás.

Emlékeztető: Siker 1. évad

2019. 01. 08. 18:45 - Írta: winnie

9 comments | kategória: ajánló,Európa is létezik

Ma. HBO. 20:45. Uspjeh / Success – 1×01 (kritika + magyar feliratos előzetes) – az elsősugárzás vasárnapon van 21:00-kor

Bepróbálta már valaki?

Az előzetes linkjén leírtunk mindent, amit tudunk erről az HBO Europe-os (az első HBO Adria-s!) boszniai sorozatról, amit az Oscar-díjas Danis Tanovic rendezett, és aminek az előzetesei felkeltették a figyelmemet, mert mindig is szerettem az olyan felütéseket, amikor pár olyan embert sodor össze a sors valami kapcsán, akik korábban nem ismerték egymást. A plakát alá azért bevágom a hivatalos, HBO-s szinopszist is.

Többrétegű dráma, erős karakterekkel a középpontban. Négy ember élete egy erőszakos esemény következtében elválaszthatatlanul összefonódik. Amikor tetteik következményei elkezdenek beszivárogni a magánéletük minden területére, úgy határoznak, hogy nem hagyják annyiban a dolgot. Egy univerzális történet, melyben feltárul a régióban élő emberek minden tehetetlensége, frusztrációja.

Délelőtti videó 3.: Success / Uspjeh

2018. 11. 04. 12:15 - Írta: human

4 comments | kategória: Európa is létezik,video

Az HBO Adria 6 részes horvát sorozatát az Oscar-díjas Danis Tanovic rendezte. Az itthon Siker címmel bemutatásra kerülő széria egy keserű óda lesz a mai Zágráb városának, ami négy idegent követ, akiket egy erőszakos esemény hoz össze.

Úgy tűnik, ki akarom majd deríteni a siker titkát, legalábbis a tovább mögötti előzetesek alapján – a negyedik magyar feliratos. A főbb szerepekben: Uliks Fehmiu, Marija Skaricic, Toni Gojanovic, Iva Mihalic, Tara Thaller.

Tovább…